Vezetékes vizek

Ivóvizünket mélyfúrású kutakból vagy azokból a folyókból nyerjük, amibe a szennyvizeinket is engedjük. Sajnos a különböző tisztítási műveletek ellenére, egyik sem az a vízminőség, amire szervezetünknek szüksége lenne. Csapvizünk további hátránya, hogy a fertőtlenítés miatt klórral kezelik.
A klór idegméreg. Arra szolgál, hogy a vízben lévő "élő mikroszervezeteket", baktériumokat megölje. Vajon a fogyasztóik gondolnak-e arra, hogy a bélrendszerünkben több, mint két kilónyi emésztésünket segítő, szervezetbarát baktérium található és mi magunk is egy élő szervezet vagyunk? Homokba dughatjuk a fejünket, hogy ne lássuk az igazságot, de badarság azt hinnünk, ha ilyen vizet iszunk, akkor a klór nem lesz ránk hatással.
 A Miskolci Onkológiai Intézet egyik cikkében "csendes gyilkosnak" nevezi a klórt, mert néhány az ivóvízben található vegyületet olyannyira agresszív, amely képes az emberi sejtek örökítőanyagihoz (DNS,RNS) kapcsolódva mutációkat is előidézni. Az eredmény a nyelőcső-, gége-, végbél-, tüdőrák, a Hodkins-kór és a szívbetegségek megnövekedett kockázata. A csapvizünk a klór mellett, egyéb szennyeződéseket is tartalmazhat. Például toxikus fémek, szerves mikroszennyeződéseket, fenolvegyületeket, növényvédő szereket, gyógyszerszármazékokat stb.

  Az ÁNTSZ csak néhány tucat idegen anyag mennyiségét vizsgálja az ivóvíz szabvány alapján a mintegy 60000 lehetséges szennyeződés közül. Sajnos egy komolyabb vízelemzés költsége elérheti az 1.000.000. forintot. Könnyen beláthatjuk, hogy az ÁNTSZ-nek sem eszköze, sem forrása nincs erre. Egy példa: A Növényvédelmi Kutató Intézet erre akkreditált laboratóriumokkal végzett egyik vizsgálata szerint, melyet a Verőcei Polgármesteri Hivatal által felügyelt váci vízmű (DMRV), Vác és Verőce közötti Duna kútja vizében az összes növény védőszer vonatkozásában mért, sokszorosan haladta meg a megtűrt maximum koncentrációt. Amit hivatalosan a számvevőszék közzététele alapján tudhatunk, hogy például 1995-ben, országos átlagban a vízminták 43%-a, a vízművek ivóvízmintáinak átlagosan 40%-a nem felelt meg az ivóvíz minőségi szabványnak. A legrosszabb helyzetű megyékben ez az arány a vízművek mintáinál 60% feletti volt.
Fontos tudnunk azt is, hogy ezek a vizsgálatok a lehetséges szennyezőből csak 12-14 jelenlétét és mennyiségét vizsgálták. Tudjuk, hogy folyóink vízminősége az utóbbi évtizedek alatt jelentősen romlott, ezért a folyók vízéből nyert vezetékes ivóvizünk is szennyezettebbé vált. Szakértők írják: "a Duna vize mire Budapestre ér, előttünk valamire már nyolcszor felhasználták". Vajon mire figyelmeztetnek az újra és újra kirobbanó vízbotrányok(Esztergom, Dunabogdány, Nagytőke, stb).

<object width="640" height="505"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/ru3NZ1jl5LE?fs=1&amp;hl=hu_HU"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/ru3NZ1jl5LE?fs=1&amp;hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="640" height="505"></embed></object>